Hogy mi ad erőt nekem? Az élet apró csodás pillanatait engedem átfolyni minden sejtemen!

Imádom. Imádom az álmos reggeleket, mikor a világ még csendben, s én a kávémmal fürkészem a felkelő nap első sugarait. 

Az autók még nem rohannak. Az ajtók még nem csapódnak septiben az iskolatáskát felkapó gyerekek után. 

Itt és most csak én, a fák és a madarak!

Meghazuttolhatatlanul érzem a jelenlétet. A jelenlétét valami nagyobbnak amihez midd tartozunk. 

Figyelem őt fűben fában,  s érzem ...

... lábujjhegyen jár Isten a hajnali ködben, hogy utolsó csókját nyomja a világra mielőtt minden felébred, s szemelől vesztik hogy álmukban érezték jelenlétét a csodának!

Gondoltam leírom mi ad erőt nekem, hogy a szavak rezgéséből töltődjön akinek szüksége van rá. 

Küldöm nektek az áradó szeretetet. 

 Puszi 

G. M.